A két falusi ember és az Isteni fény

Egyszer két falusi ember egy fa alatt üldögélt és a naplementét nézték.

Közeli barátok voltak. Miután egy ideje csöndesen üldögéltek, az egyik azt kérdezte a másiktól: "Mire gondolsz? Én azt tervezem, hogy veszek öt hektár földet, egy kertet." A másik barát erre azonnal azt felelte: "Ne vásárold meg azt a kertet!"

Erre az első barát meglepődött. Azt kérdezte: "Miért?" A másik azt válaszolta: "Azt tervezem, hogy egy bivalyt vásárolok. Aztán a bivalyom besétál a te kertedbe és mi harcolni fogunk, nézeteltéréseink lesznek és elveszítjük a barátságunkat. Én nem akarom elveszíteni a barátságunkat."

Az első azt mondta: "Aztán te elveted a bivaly vásárlására vonatkozó tervedet és én meg fogom vásárolni a kertemet." A másik erre azt válaszolta: "Nem, nem, nem. Én már eldöntöttem, hogy megvásárolok egy bivalyt." Az első erre így felelt: "Hogyan fog a bivalyod bejönni a kertembe? Én alaposan bekerítem azt."

A másik ezt mondta:" Nem, vedd észre, hogy ez csak egy bejárat; egy bivaly pedig bivaly. Ki tudja megállítani? Bármi megtörténhet."

Ezt követően a harcuk olyan méretűvé vált, hogy lábukat törték!

Nem vásároltak sem bivalyt, sem földet. Semmi nem történt. Csak az elme versengett és az elméjükben folyó harc során még a lábukat is eltörték! A félelmeink is ilyenek. A jövő még nem jött el. De te csak ott ülsz, és azt gondolod: "Oh! Mi fog történni?" Túl sok aggodalmad van a jövővel kapcsolatban! Ebben a rohanásban az elme zavarossá válik. Képtelenség látni a jelen pillanatot, ahogyan az kibontakozik.

Az elme teljesen elfelejti az Istenit. "Én, enyém, mi lesz holnap, holnap után és ezután, jövő évben, tíz év múlva?" Te emberként ezen a módon tervezel akár a következő születésig! Amikor az emberek friss házasok, azt mondják: "Mi férj és feleség leszünk örök életre! Ez az egy születés nem elég. Mi férfiak és nők leszünk a következő hét születéseinkben is!" Valójában elegük van egymásból erre az egy életre is, de ők a többi hét életről beszélnek!

Szükséges volna, hogy érzékeljük az Isteni jelenlétét, az Isteni fényt magunk körül.

Az elmédben kellene, hogy felébredjen a vágy arra, hogy megtapasztald ezt. Vágytunk valaha az Isteni fényre? Ébredt benned valaha is arra vágy, hogy a legnagyobb békét megtapasztald? Ez mélyen belőled eredt? Az Isteni fény olyasvalami, mely által az egész világ működik.

Valaha is akartad ezt igazán? Amikor énekelsz vagy imádkozol, teljesen bele kell vonódnod. Önmagadat nem vonod be teljesen. Amikor az elme máshol kalandozik, akkor egyáltalán nincs imádkozás. Teljes bevonódás szükséges. Fájdalom esetén még több bevonódás van.

Amikor lekötöttnek érzed magad, kötelék maradsz. Válj már most szabaddá! Ülj le és válj elégedetté!

Félsz kinyitni a markodat. Mi van ott veled, ami miatt ökölben tartod a kezed?

Nincs semmi, ami veled lenne. Nyisd ki a markod! Az egész ég a kezeidben lesz.

Légy természetes! Légy a szeretettel! Szolgálj másokat! Ünnepeld az életet!